Az extrém hőség Európába is elhozta a légkondi vásárlási lázat
Az európaiak az amerikaiakkal ellentétben eddig hagyományosabb módszereket használtak a lakás hűtésére, de az elmúlt egy évben megugrott a kereslet a rögzített klímaberendezések iránt.
Az európaiak az amerikaiakkal ellentétben eddig hagyományosabb módszereket használtak a lakás hűtésére, de az elmúlt egy évben megugrott a kereslet a rögzített klímaberendezések iránt.
Az emberek harmada vásárol csak ugyanannyit, mint egy éve.
Nem nagyon hisznek a magyarok abban, hogy egyhamar jobb lesz a gazdaság helyzete, sokan már komolyan átalakítják a vásárlási szokásaikat.
Ár, íz, egészségesség – ez a három legfontosabb szempont, de az eredet és a fenntarthatóság kevésbé lényeges a magyaroknak, ha élelmiszert vásárolnak
Sokan számítanak arra, hogy ezek a változások velünk is maradnak.
Egy újabb kutatás jutott arra az eredményre, hogy a világjárvány miatt nem kezdenek el fenntarthatóbban élni az emberek.
Az online vásárlás egyre nagyobb teret nyer a kereskedelemben, az új, felnövő vásárlóerő pedig már teljes természetességgel mozog a digitális térben. Mindez vajon az üzletek és plázák végét jelentené? Korántsem. Ám az új világ új igényeket is szült.
A vásárlók fele olvasgatja az összetevőket és E-számokat soroló címkét, de csak a felük hiszi is el, amit ott lát. Egy online felmérés azt is megnézte, hentesnél, zöldségesnél vagy szuper-, hipermarketben vesszük-e inkább meg a húst, zöldséget, gyümölcsöt.
Megrohamozzák az edzőtermeket és uszodákat azok, akik megfogadták, hogy az új évben többet fognak sportolni, hogy aztán a lelkesedés január közepére elszálljon. Utána csak a strandszezon előtti pánikban térnek vissza, de addig is hatalmas üzletet jelentenek.
Mi alapján csökkentik egy-egy termék árát és mi határozza meg, hogy mekkora a kedvezmény?
Az Y generáció vásárlási szokásait vizsgáló felmérés meglepő eredményre jutott.
Furcsa vagy sem, de nagyrészt ugyanazért veszünk lokális, mint globális terméket: ár/érték arány, ismertség, jó tapasztalatok stb. De azon azért volna csodálkozni való, hogy a márkák származási helye képes lehet jobban befolyásolni a vevői döntést, mint az ár vagy a csomagolás. A Nielsen globális felmérésében mi vagyunk azok, akiknek a döntésben az átlagosnál fontosabb lehet a nemzeti büszkeség.
A rezsim futószalagon gyártja teljes fölösleges, a polgárok napi, privát életébe beavatkozó döntéseit. A boltok nyitvatartásáról, a magánnyugdíjakról, az egészségügyről, gyerekeink iskoláiról és tankönyveiről. Hogy miért? Ők sem tudják.
Míg az offline világban a családi büdzsé 80 százalékát a feleség tartja kézben, az interneten más a helyzet.
Ha az utcán a kezébe nyomnak egy szórólapot, elolvassa vagy kidobja? És ha egy olimpikon azt mondja, hogy reggelire minidig egy bizonyos müzlit eszik, akkor azt veszi meg? Bármennyire is elavultnak tűnnek ezek az értékesítési trükkök, sok még ma is bejön.
Átlagosan 2500 forintot költ a magyar egy vásárlás alkalmával. A GfK legfrissebb felmérése szerint egyre többen fizetnek kártyával, és kicsit kevesebben mennek hipermarketekbe.
Magyarnak magyar legyen az áruvédjegye? Csak, ha a "magyar" jelző immár végérvényesen annak szinonimája, hogy "jobb, mint a többi cucc, ami ugyanennyibe kerül".